Bocca Bank

A randevú ideje vészesen közeledett. Se pénze, se kedve nem volt az egész cécóhoz. Beülni egy kávézóba, szereted-e a tulipánt, mi a kedvenc filmed, hogy iszod a Bloody Mary-t, bla-bla-bla. Egyáltalán nem érdekelte a dolog, erőszakos nagybátyja unszolására egyezett bele a találkába. Költőpénzt is adhatott volna az a szentfazék, gondolta magában az első eszébe jutó bántónak szánt szóval illetve jóakaratú rokonát. Most kereshet egy bankautomatát is. A főutcán nem talált egyet sem. Deux es machina - reménykedett, de becsületes ember lévén betért a mellékutcába ahol szinte belebotlott egy özönvíz előttinek kinéző szerkezetbe. Egy képeslap jutott eszébe amit Rómából küldött nagybátyja, mielőtt letartóztatták közszeméremsértésért a Szent Péter téren. Az a micsoda a falon aminek a szájába az emberek bedugják a kezüket, mi is a neve? - töprengett. De nem volt idő okoskodásra, előhúzta tárcájából kártyáját és bedugta a résbe. Ekkor eszmélt rá, hogy a gépen csak egy nyílás volt. Végigmustrálta az egészet de nem volt rajta semmi egyéb, amit egy bankautomatától jogosan elvárhat valaki: se képernyő, se gombok. Most mi lesz? A masina töprengett egy ideig majd kiköpött egy papírcetlit a kártyáért cserébe: Hazudsz!